Először fizess az írónak?

Aki a befektetés és pénzügyi tudatosság világával ismerkedik magyarul, előbb-utóbb találkozik Alkér Orsolya munkájával a területen. A vonatkozó írásaival én idén kezdtem el foglalkozni, és az „Először fizess magadnak” a harmadik könyv, amit elolvastam tőle.
(Ez ugyanakkor nem az írásait minősíti, mindössze a kitartó kíváncsiságom tanúbizonysága.)

Amire számíthatsz a pénzedért

• Az alapelveket tömören, jól összefoglalja.
• Ami hangsúlyosan megjelenik, az a korai befektetés kezdés jelentősége a kamatos kamat hatása miatt, és ezzel maximálisan egyet tudok érteni!
• Nagyon szemléletes és szerintem jó a hosszú autós utazás és a befektetés tervezés analógiája, bár én tovább részleteztem volna (erre jó példa található Jason Zweig: Az agyam és a pénz c. könyvében).
• Megemlíti a tőkeáttételes befektetés veszélyeit (margin számlák kapcsán), ami szintén egy fontos, mégis sokszor elhanyagolt téma.
• Terjedelme miatt kb. egy délelőtt elolvasható.

Ugyanakkor

A tömörség következménye végül a könyv felületessége lett, ami mellesleg azzal is jár, hogy a gyakorlati használhatósága minimális.

A könyv – meglepő módon – valójában nem a címéről szól! Bár 3-4 helyen megemlítésre kerül, de ha az először fizess magadnak elvet át akarom érezni, inkább George S. Clason: Babilon leggazdagabb embere tanmeséje jut eszembe, ami sokkal megfoghatóbban, egy történetbe ágyazva adja át ezt a lényeges gondolatot.

A könyv – szerintem hibásan – azt az illúziót kelti, hogy a részvénykiválasztás könnyű.

• Hogyan tudod megállapítani egy vállalatról, hogy versenyelőnnyel rendelkezik?
• Hogyan tudod megállapítani, hogy ez mennyire tartós?
• Hogyan állapítod meg, hogy az árazása a belső értékéhez képest milyen (olcsó vagy drága)?
• Mennyire vagy képes angol nyelven vállalati beszámolókat olvasni, elemezni?
• Mennyire akarsz valójában ezzel foglalkozni?

Mert bármennyire szépnek is tűnik Warren Buffett sokat emlegetett példája, az nem csak vásárlási döntésből és tartásból áll. Buffett cégében egy tisztes apparátus vele együtt folyamatosan értékeli a meglévő pozícióikat és a piaci lehetőségeket. És ők is hoznak még így is rossz döntéseket!

Szóval az egyedi részvénybe a sikeres befektetés minimum

• szakértelmet (az adott vállalat adatainak minőségi elemzési képessége),
• időráfordítást (hajlandó vagy erre adott esetben sok időt fordítani) és
• elkötelezettséget (a fenti tevékenységet folyamatosan vagy legalább rendszeres időközönként végzed)

igényel.

Alkér Orsolya szerintem ez végletesen leegyszerűsíti. A könyvben nem arányos a potenciális hasznok (jelentős hozam elérésének a lehetősége) és az ehhez szükséges valós ráfordítások (pénz és idő) mértékének bemutatása.

Persze lehet másolási stratégiát is folytatni, azaz megnézni mit tart a Berkshire Hathaway és eső piacon valamely ponton belevásárolni. Vagy megvenni magát a Berkshire Hathaway-t, bár talán ehhez ezt a céget is analizálni kellene.

Szóval ez egyáltalán nem egyszerű.

Ha az lenne, nem egy Warren Buffett szaladgálna a világon, hanem ezerszámra lennének hozzá hasonlók. És ezt az alábbi idézet is megerősíti, jelesül Warren Buffett-től:

Ha szeretne heti hat-nyolc órát befektetésekkel tölteni, tegye meg.
Ha nem, akkor dollárköltség-átlagolással fektessen indexalapokba.

Forrás: https://www.fool.com/investing/2022/11/26/warren-buffett-can-teach-handling-bear-markets/

Mindezek mellett a könyv számos hiányossággal is küzd; például a költségek, a devizakockázat vagy az adózás témája szinte meg sincs említve a könyvben, holott a befektetések világában ezek eléggé kardinális kérdések tudnak lenni.

Terjedelem

A könyv papíron 200 oldal, amiből

• a bevezetés elvisz 28 oldalt,
• a fejezetek elé befűzött üres lapok (!!!) 10 oldalt – mondjuk ezekre ha akarsz, jegyzetelhetsz 🙂
• a melléklet (fogalomtár) 23 oldal.

Mindezek mellett több helyen munkafüzet jelleget ölt a könyv, helyet biztosítva arra, hogy leírd, mit tanított neked!?  Ezt értem is, meg nem is.
Ha le akarom írni a feltett kérdésre a választ, azt a könyvön kívül is megtehetem.
Erre kár a helyet pazarolni, illetve én biztosan nem üres oldalakat akarok súlyos forintokért megvenni könyv formába csomagolva.

A nettó tartalom jó ha van 135 oldal, ismétlésekkel és önreklámozással gazdagon tarkítva.

Ez itt a reklám (helye?)

Rengeteg hivatkozás van a könyvben az írónő üzleti vállalkozására. Emiatt nekem ez inkább egy marketing-csali könyvnek tűnik, amelynek célja – egyébként helyesen – a megtakarítási és befektetési igény felébresztése, azonban a nem túl tartalmas leírások következtében a tanácstalanabb olvasó könnyen az írónő üzleti vállalkozásának fizetős ügyfelei között köthet ki.

És mindezt talán kicsit diszkrétebben, ízlésesebben is meg lehetett volna tenni.
Más írók általában mindössze a könyvük legvégére helyezik el az üzleti tevékenységükre vonatkozó utalást, hivatkozást.

Hogy konkrét példákon érzékeltessem a problémámat:

A „határozd meg egy részvény értékét” témakör laza 1 oldal!, amihez korrekten hozzáteszi, hogy könyvet töltene meg a téma kibontása, majd elirányít a saját weboldalának a vonatkozó részére.

Vagy a 3 vagyonépítő mintaportfolio-ra mutató link 7 oldal alatt 3-szor szerepel. Minek?! Persze ha reklám, akkor megértem. Egyébként, ha rámegyek a megadott oldalra, ott 2021. októberi állapot az utolsó, szóval nem mondanám frissnek, és ami meg érdekes (spoiler!!!), hogy a 2 év 3 hónapos időtávon, amit mutat a videóban az SP500 index hozama rendesen veri a másik két, – egyébként inkább ajánlott – portfóliót (Berkshire és fiktív értékalapú befektető)! Persze ez lehet véletlen, de mivel én index-alap szemlélettel fektetek be, a májam kicsit hízott ennek láttán.

Utolsó kötözködés

Egy jó szerkesztő nem ártott volna.

• Az, hogy betűről betűre ugyanaz a bekezdés két egymást követő fejezetben is megjelenik, szerintem gáz.
• Az, hogy a 200 oldalas könyv végén az irodalomjegyzék 3 elemű, amiben a szövegben hivatkozott könyvek nem mind szerepelnek, egy vicc.
• Az, hogy a pénzügyi fogalomjegyzékben szereplő fogalmakra a könyvön belül nincs hivatkozás, illetve hogy olyan fogalmakat is tartalmaz, amelyek a könyvben nem is szerepelnek, lehangoló. Egyébként manapság bármely fogalom megkeresése az interneten másodpercekben mérhető. Szóval ez az egész csak a „könyv” könyv méretűre duzzasztását szolgálja, érdemi haszna elég csekély.

Végül sok helyen olyan érzésem volt, mintha amerikai anyagok nyers magyar fordításaiból állna a könyv (pl. “… pénzpiaci alapok részvényeit (?!) úgy tervezik, hogy mindig 1 dollárt érjenek.” vagy a kamatos kamat számítás példa 100 dollárral számol – ezt mibe fájt volna forintosított példán bemutatni?)

A neten nemrég találkoztam egy cikkel, amiben John Train „The Money Masters” (1980) és „The New Money Masters” (1989) könyveiből szemezgettek „örökérvényű” tanulságokat. Az egyik idézet kapcsán pedig tökéletesen Alkér Orsolya jutott eszembe. Az idézet Michael Steinhardt-tól származik, alább a nyers fordítása:

„Azok az emberek, akiknek elsődleges érdeke a jutalékbevétel vagy az előfizetések értékesítése, ritkán jó befektetők. Ha valaki igazán nagyszerű, nincs értelme eladni (vagy népszerűsíteni) az ötleteit – a megtérülési ráta túl alacsony lesz. A gyengébb képességűeknek viszont talán megéri eladni az ötleteiket.”

https://collabfund.com/blog/read-old-books/

Összegzés

A könyv értékelése 2/10

Amennyiben egy tőlem független, és az enyémnél sokkal objektívabb kritika is érdekel a szerző munkásságáról, megtalálhatod ezen az oldalon:
https://osztalekportfolio.com/blog/2020/07/09/valasz_alker_orsi_videojara_valoban_elallt_a_lelegzetem

Kedvenc idézeteim

Ezek már-már közhely szerű gondolatok a pénzügyi tudatosság és tőzsdei befektetés terén, de mindenképp olyanok, amikkel jó, ha tisztában vagyunk és nem felejtjük el!

„Nem érdemes hinni a gyors meggazdagodásban.”

„A részvénypiacot nem lehet időzíteni, ezt ne is próbáld meg!”

„Általánosságban elmondhatjuk, hogy érdemes nagyjából 6 hónapnyi megélhetési költséget elkülönítenek egy megtakarítási számlán vagy esetleg államkötvényben azért, hogy bármilyen előre nem látható kiadás esetén ne kelljen hozzányúlnod a befektetéseidhez, és ne kelljen hitelt felvenned vagy eladnod valamit. Ezt tekinthetjük egy saját magunkra és magunkkal kötött biztosításnak.”

„… jó ötlet először csak egy viszonylag kis pozícióval (tőkéd 5-10%-ával) beszállni. Ezzel a kezdeti tapasztalatokat kevés kockázatot vállalva tudod megszerezni, mert a legnagyobb kockázat mindig a befektetőben és a befektető tudásában rejlik.”

„Valójában a részvénybefektetés is szerencsejátékként fogható fel minden olyan esetben, amikor olyan dologba teszel pénzt, amit nem értesz teljesen.”

„… ha a húszas éveid elején jársz, akkor megvan a befektetők körében megszerezhető legnagyobb előnyöd – az idő.”