A gazdagság örökérvényű szabályai?

George S. Clason: Babilon leggazdagabb embere

A könyv a pénzügyi tudatosság témáját felölelő tanmese. Elveket tanít a pénzzel való gazdálkodásról, amiket ha az életben megfogadunk, a pénzügyi helyzetünkre minden bizonnyal pozitívan fognak hatni.
Nagyon könnyen emészthető, rövid, tömör, nincs túlgondolva, nem terhel túl számokkal.
Ha valamit értelmes lenne kötelező, vagy legalább ajánlott irodalommá tenni a 16-18 éves korú gyerekeknek, akkor az szerintem ez a könyv.

A történet alapvetéseket fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan kezeljük a helyzetet, amikor ismerősünk vagy rokonunk pénzt szeretne kölcsönkérni tőlünk, hogyan válasszunk befektetési lehetőségek közül, hogyan kecmeregjünk ki egy adósságspirálból vagy hogyan kezeljük a másoktól kapott pénzügyi tanácsokat, tippeket, milyen elvek mentén fektessük be megtakarításainkat.

Megpróbálom ebben az írásban a témakörök közül a számomra legjelentősebbeket kiemelni, de az alábbiak mindegyike életre kel az elképzelt mezopotámiai történeteken keresztül:

• Életvitel és költségvetés
• Megtakarítások
• Pénzügyi függetlenség
• Öregkori öngondoskodás
• Befektetések
• Vállalkozás
• Pénz kölcsönzés
• Tanulás
• Munka
• Szerencse és szerencsejáték
• Hitelfelvétel és -visszafizetés

Életvitel és költségvetés

Nagyon határozott vélemény fogalmazódik meg a könyvben a racionális költekezés mellett

„… óva int azonban attól, hogy többet költsek a kelleténél.”

„Ha nem gondoskodunk az ellenkezőjéről, úgynevezett „mindennapi kiadásaink” összege napról napra közelebb kerül bevételünk összegéhez.”

A 70-20-10 felosztás, ami a legmarkánsabban megmaradt bennem, azaz elképzelt babiloni mestereink szerint a bevételeid maximum 70%-ából kell a megélhetésedet biztosítanod.

Ha nem férsz bele, akkor bizony az igényeidből kell visszavenni!

„Ne tévesszétek össze a mindennapi kiadásokat az igényeitekkel!”

„…nem szabad olyasmit vennem, amit nem tudok kifizetni az erre szánt összegből.”

A maradék 30% tulajdonképpen a megtakarításod. Ha van hiteled, akkor a bevételed 20%-a a hitelezők kifizetésére menjen, de még ebben az esetben is 10%-ot tegyél félre – a könyv javaslata szerint. Nagyon fontos üzenet, hogy 10%-ot mindig, minden körülmények között félre kell tudni tenni magadnak, mert ezzel tudod a pénzügyi biztonságodat hosszú távon megalapozni. Ha viszont olyan kedvező helyzetben vagy, hogy nincs hiteled, akkor a 30%-ot célozd meg minimum – ne éld fel ma a jövő pénzügyi lehetőségeit!

 

Ezt a szemléletet – saját bőrömön is tapasztalom – elég nehéz feladat átadni a fiataloknak, akik a csillogó-pörgő mindennapok forgatagában nem értik a mögöttes tartalmat, mert

„… túlságosan gyakori, hogy a fiatalság azt hiszi, az öregség csak a rég elmúlt napok bölcsességét ismeri, így aztán semmire sem megy azzal, amit hallott.”

Megtakarítások

Az előbbi téma szerves folytatása a megtakarítási szokások kialakításának hangsúlyozása és nyomatékosítása. Tipikus hiba, amikor megtakarításra gondol az ember általában úgy tekint rá, mint a havi kiadásai után megmaradó, el nem költött pénzre.

Lehet persze így is hozzáállni, de sose lesz olyan hatékony, mint a Mr. Clason javaslata:

„Amit keresel, annak egy része a tiéd, hogy megtartsd. Ez legalább kereseted egytizede legyen, bármilyen kicsi is legyen az. Ha megengedheted magadnak, lehet több is.
Fizess először magadnak!”

És ez a gondolat még számtalan alkalommal megismétlődik a történetekben.

Pénzügyi függetlenség

Nagyon meglepő, ugyanakkor tökéletesen ésszerű, hogy egy 100 éves írásban is olyan – napjainkban igencsak aktuális – témák is felmerülnek, amilyen a pénzügyi függetlenség kialakításának igénye, konkrétan a passzív jövedelemforrások kialakításának jelentősége:

„Bárcsak rendelkeznék olyan bevétellel, amely akkor is kiapadhatatlanul ontja erszényembe az aranyakat, ha naphosszat a falon ücsörgök vagy messzi tájakra utazom.”

„A folyamatos aranyfolyam a jólét alapja, s minden ember erre vágyik.”

Alább pedig következzen az egyik legszebb megfogalmazása a kamatos kamat lényegének, amit valaha olvastam:

„Minden, amit megtakarítasz, a rabszolgád, és neked kell, hogy dolgozzék. … Ha gazdag akarsz lenni, akkor fialnia kell annak, amit megtakarítasz, és a szülötteinek is fialniuk kell.”

Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem kell mindezt túlzásba vinni, a fukraságnak vagy másként a megtakarítási hajlandóságunknak is kell legyen egy ésszerű határa:

„Éljetek a jövedelmetek szerint, de ne legyetek fukarak, ne reszkessetek költeni.
Az élet akkor jó és akkor öröm, ha értékes dolgok vesznek körül benneteket, olyan dolgok, melyeknek örültök.”

Munka

Bár azt nem sugallja, hogy munkából meg lehet gazdagodni, inkább azt, hogy munkával lehet megteremteni egy vállalkozás vagy befektetés „pénzalapját”; nem titkolja, hogy a munka – különösképpen a lelkiismeretesen és jól végzett munka – érték.

Akár vállalkozásba fogsz, akár alkalmazott vagy – mindentől függetlenül érték.

„A munka hozta meg számára a megbecsülést …”

„Sok minden okoz számomra örömet, de a munka mindegyiken túltesz.”

Ugyanakkor a munka önmagában kevés, a pénzügyi szabadsághoz ennél többre van szükség:

„Évről évre olyan életet élünk, mint a rabszolgák. Csak dolgozunk, dolgozunk és dolgozunk, de semmire sem megyünk.”

„Rájöttem, hogy azért nem vagyunk gazdagok, mert soha nem tettünk semmit annak érdekében, hogy azzá váljunk.”

És persze áttételesen megjelenik a szövegben az a közgazdasági alapvetés is, hogy nincsen ingyen ebéd

„Gazdagság ott jön létre, ahol az ember munkát fektet be.”

Tanulságok vegyesen

A pénzügyi tudatosság kialakításához az élet számos területe kapcsolódik, és ezek meg is jelennek a könyvben. Szót ejt a szerencsejátékokról és hogy miért nem lehet azokból meggazdagodni – még abban az esetben sem, ha a szerencse egyébként rád mosolygott!

„Szinte mindenkit tönkretesz, akit meg nem érdemelt kincsekkel halmozott el. Felelőtlen költekezőket csinál belőlük, akik gyorsan elszórják, amit kaptak, és ott maradnak hatalmas étvágyukkal, hatalmas vágyaikkal, melyeket többé nincs módjuk kielégíteni.”

 

Kiemeli a tanulás jelentőségét – lett lévén a könyv maga és a benne lévő történetek is tanítási céllal születtek.

„… ha célomat el akarom érni, időre és tanulásra van szükségem.”

 

Viszont nagyon pontosan megfogalmazza, hogy az alkalmazott tanulás a legfontosabb, mert ha nem gyakoroljuk, amit tanultunk, azzal azért sokra nem fogjuk vinni.

„Ami a tudást illeti, annak két fajtája van: az egyik, amit megtanulunk és tudunk, a másik, ami a gyakorlásból sarjad ki, aminek eredményeként rájövünk, hogy mi az, amit még nem tudunk?”

 

Kitér a lakhatás kérdésére …

„Ügyelj arra, hogy megfelelő lakhelyet válassz magadnak, hiszen egy jó ház kiváló befektetést jelent!”

… és az öregkori öngondoskodás is megjelenik az ősi mezoptámiaiak „szájából” …

„… az embernek fiatalon kell gondoskodnia arról, hogy öregkorára megfelelő bevételi forrásokkal rendelkezzen.”

… miközben az idő fontosságára is felhívja a figyelmet 

„Fiatal vagyok, bőven van még időm. – Én is ugyanígy gondolkoztam a te korodban, s látod, bár hosszú évek teltek el, mégsem jutottam egyről a kettőre.”

„Biztosítsatok magatoknak állandó jövedelmet a távoli napokra!”

De befektetési és vállalkozói alapelvek is megjelennek a történetek sorain keresztül.

A pénzkölcsönök kapcsán az alapos mérlegelésre, a visszafizetés kockázatának kezelésére és a rokonság tényének figyelmen kívül hagyására hívja fel a figyelmet (sokan nem is sejtik, mennyire fontos ezt észben tartani!).

„S mint tudjuk, az ember nem adja csak úgy kölcsön a teljes vagyonát, még a legjobb barátjának sem.”

 

A hitelek esetében pedig a visszafizetésük jelentősége mellett azok felelőtlen felvételétől óv mindenkit.

„… aki többet költ, mint amennyit keres, és a saját vágyai kielégítésére mások pénzét használja fel, az előbb-utóbb bajba kerül, és megaláztatás lesz az osztályrésze.”

Mit gondolok a könyvről

A könyv egy komplett pénzügyi alapozó, ami egy hétvégén könnyedén elolvasható. Ennek kiváló alternatívája lehet a VOIZ hangoskönyv applikáció (ez nem reklám, én pusztán egy előfizetőjük vagyok), amelyen keresztül elérhető a felolvasott verzió.
(4 óra 48 perc, de praktikus 1,1-szeres gyorsítás mellett hallgatni.)

 

A Babilon leggazdagabb embere az 1920-as években íródott, és igen hamar nagy népszerűségre tett szert az Egyesült Államokban. Aki pénzügyi tudatosság kapcsán olvas, előbb-utóbb belebotlik ebbe a regénybe, ennek megfelelően nagyon sokan ajánlják is – nem érdemtelenül.

A benne megfogalmazott elvek kortalanok, így 100 év távlatából is tökéletesen alkalmazhatóak, és ez teszi igazán értékessé mindenki számára.

Ennek a jelentőségére nemrég döbbentem rá én is Neal Ford kis videoüzenetet keresztül. Ebben elmeséli, az apja világított rá számára arra, hogy régi könyveket kell olvasni, mert ami azokból még mindig értékes és érvényes tanulságul szolgál, na azok a gondolatok kiállták már az idők próbáját, és érdemes komolyan venni őket.

Forrás: https://collabfund.com/blog/read-old-books/

Az elmúlt 2 évben kétszer olvastam (jó, az egyik hangoskönyv hallgatás volt), és már az első alkalommal megfogadtam az egyik legelső tanácsát – fizess először önmagadnak.
Azóta minden hónap elején az első dolgom, hogy a keresetem 10%-át félrerakom – szóval csak bátorítani tudlak Titeket, alkalmazzátok a kapott tudást!

Összegzés

A könyv értékelése: 10/10